22. október 06. 09:05 csütörtök
173 évvel ezelőtt, 1849 október 6-án végezték ki az aradi vértanúkat. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává az emléknapot, ám hagyományának ápolása már 1849-ben, a kivégzések napján elkezdődött.
Városunk a szokásoknak megfelelően idén is az Aradi vértanúk terén tartja megemlékezését 13 órakor. Előtte 12.40 órakor kezdődik a XXXIII. Kegyeleti Stafétafutás a Hősök terétől a Bottyán hídnál lévő célig. Az ünnepségen a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola ad műsort, Koditek Pál, az Esztergom Barátainak Egyesület elnöke pedig beszédet mond.
A világosi fegyverletételt követően elkezdődött a megtorlás. 1849. augusztus 27-én az osztrák minisztertanács határozata szerint „Báró Haynau táborszernagy dolga lenne, hogy Magyarországon és Erdélyben megjelölje a legvétkesebbeket”. Ferenc József egyértelmű utasítást Haynaunak, aki maradéktalanul eleget tett az ukáznak: "…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol."
„A magyar Golgota”
1849. október 6-án reggel fél hatkor dördültek fel a puskaszók. Lázár Vilmos főtiszt (ezredes), Dessewffy Arisztid tábornok, Kiss Ernő tábornok és Schweidel József tábornok álltak sorban egymás mellett, velük szemben 12 katona töltött fegyverrel, parancsnokuk intésére pedig tüzet nyitottak. 3 tiszt holtan esett össze, ám Kiss Ernő tábornokot csak a vállán érte találat, így három katona közvetlen közelről újra tüzet nyitott rá.
Reggel ható óra után következtek a kötél általi kivégzések, ahol semmit sem bíztak a véletlenre, akkurátusan koreografálták meg lépésről lépésre a gyilkosságokat. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta, és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre, így neki végig kellett néznie társai haláltusáját. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, a legenda szerint Damjanich holttestéhez lépett, és megcsókolta annak kezét, bár ezt korabeli források nem támasztják alá. Kötél által lelték halálukat kivégzésük sorrendjében:
Szintén október 6-án végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.
Az 1890. október 6-i aradi megemlékező ünnepségre a turini száműzetésében, fonográfhengerre is rögzítették Kossuth Lajos ünnepi beszédét, a hengert elvittek Aradra is és ekkor hallották először az emigrációban élő Kossuth hangját az aradi megemlékezők: „…nem borúlhatok le a magyar Golgota porába…
A tizenhat aradi vértanú
Az első aradi vértanúként Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát szokás nevezni, akit 1849. augusztus 22-én végeztek ki az aradi vesztőhelyen. 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát végezték ki – ő a tizenötödik –, majd 1850. február 19-én Ludwig Hauk alezredest tizenhatodik vértanúként. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg; őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.
